2010. augusztus 26., csütörtök

1 SÁL,3 SAPKA

Mindennek az olasz őkelme az OKA.
Hazavitette magát, aztán kiderült róla, 
hogy a mézes mosolya mögött szúrós egyéniség bújik:-)
Végülis rá volt írva, hogy zokninak fejlesztették ki,
 miért akarom én a nyakamra kötni?
Ennél már csak az otthoni választás sikeredett balabbul,
mikor a nyers gyapjú után nyúltam.
Mintadarab... így legalább mindig kéznél lesz...
Lehet ám, hogy másokat nem szúr?!
Aztán eszembe jutott, az a praktikus kérdés,
miszerint ha interneten kész cuccot vesz az ember,
és hordás közben kiderülr róla, hogy szúr, akkor mi van?
Visszaküldi?

Más.
Egyszer a Mesterségek Ünnepére
 készítettem egy ruhakollekciót lenes alapanyagból.
Előtte nem dolgoztam belőle,
 mert nálam a pamut mindig előrébbvaló volt.
Mikor a várban rendezgettük őket a férjemmel,
 kérte hogy húzzak egyet magamra, csak úgy a reklám kedvéért.
Néhány perc után levettem, mert elviselhetetlen érzést keltett.
A négynapos vásár végére szinte mindet eladtuk, egyet sem hoztak vissza,
 de azóta is félve gondolok rá, hányan bánhatták ezt a vásárlásukat.
Felvetődik egy másik kérdés is, miszerint  csak nekem van túlérzékenységem!?
Azért meséltem el a történetet, mert az aggodalmam csupán arra vonatkozik:
szeretem, ha elégedettek a dolgaimmal,
és egy mindenki számára viselhető természetes fonalat keresek
jó árban, sok színben, de túlérzékenyeket sem bántót.


Visszatérve a sálhoz és a sapkához.
A rózsabaktus elkészülte után kezdtem bele ebbe a gyerekbaktusba.
Annyit változtattam, hogy amikor elértem a legszélesebb pontot,
 akkor úgy 15 cm-en, szaporítás/fogyasztás nélkül kötöttem tovább,
 így nem lett csúcsos, és nem jut eszembe róla örökké az úttörőnyakkendő:-)
Lehet, hogy a norvégok Bactusra asszociálnak a sálról,
 de nekem folyamatosan az úttörő élet emlékei törtek elő, ami azért valljuk be őszintén,
nem is volt olyan rossz idő:-)))
A zoknikötő őkelmét a szegélyhez használtam.
Elkészülte után tekertem, csavartam... hordhatóságban két verziót találtam.
Az egyik erős fagyok, a másik enyhébb fuvallatok idejére.


horgolt sapi csak átalakult.
 Filcdísz le, horgolt virág fel, már kész is volt a szett.
Mindezek után még mindig nagyon sok fonal volt Lana Grossából.
Újabb horgolt sapi, mert ez már kezd  rutinból menni... 
sőt így a tizenvalahányadik után, már a méret kialakítást is kezdem érezni:-)
Mindig másik két színt fogtam össze, és soronként váltottam.
Zoknikötő pajtás a szélére, no meg a köszönömvirág.
Első látásra szerelem volt, csak éppen a nyolc szirom
 HÉTté alakítása nem jött össze, 
de ennek csak enerváltságom az oka.
Majd ha újból toppon leszek, összejön az a hetes is.
 Egyelőre nyolcas vagyok:-)))
( Elnézést az asztrológiai beidegződésekért,
de túl hosszúra nyúlnék, ha mindent leírnék!


Mindezek után tegnap éjjel, mikor írni akartam mindezekről,
 kedves férjem vírusokat kergetett a számítógépen.
A nagy izgalom levezetéseképpen horgoltam mégegy sapit,
de ennek a szélére már nem jutott a melíros fonalból...
 talán nem is baj, ez egy más karakter.

7 megjegyzés:

Monaline írta...

Őkelmén jár az eszem.Ha szúr,akkor a lábat nem szúrja?Nekem ott a legcsiklandósabb,érzékenyebb a bőröm.Inkább a nyakamban szúrjon,ott úgyis könnyebb megvakarni.:D

Ejjkukk írta...

Oh igen, ez az a sál, ami nekem mindenképpen jól jönne!!!!!! (merthogy nagyon fázós a nyakam és ez egy olyan jól tekerhetős sál, nem az ami csak úgy elenged! :D)

patonaifabian írta...

Bizony őkelmébe szerelmesedtem bele a munkáid tornya közepén. S alig vártam, hogy bemutasd. Gyönyörű...szerelem

Kisnyul írta...

Nekem nagyon tetszik az utolsó darabod (is). Boltodba is kerül majd belőle?

antalandi írta...

Colette, no ezek nagyon a szineim. Tetszik, tetszik....jó nézni:)

Strugamano írta...

A gyerekbaktusodba én is beleszerettem:) Szívesen megnézném ősz színekben is!

Mágika írta...

Ezek (megint, mind) gyönyörűek!
Szúr, nem szúr, akkor is jöhetne mindegyik. :-)

Próbáld ki Barka Felhő nevű fonalát. Én első bökésre beleszerettem.

Jó munkát!

Rendszeres olvasók

Számláló