Hogy sikerült-e pihennem? Az valamiért nem megy. Ha nem varrok, akkor kötök, ha nem kötök, akkor horgolok... és ha ez így megy tovább, akkor le kell tiltanom magam a blogolásról, mert sajnos az interneten látottaktól zsong be a fejem:-)))
Már írtam róla, hogy régen sokat kötöttem. A horgolást azonban alapjaitól kellett átismételnem. A sárga mintadarab elkezdése után rájöttem, hogy nem vagyok tisztában a különböző pálcákkal sem.
Egy újabb nekifutás következett ( drapp minta), de néhány kör után ismét kiderült, hogy valami még mindig nem stimmel. Három a magyar igazság!!! Ezen a mályva színűn már majdnem minden világos volt, sőt talán elmondható, hogy a ráhajtásos pálcát is megfelelően horgoltam le, egyedül a kör zárásakor vannak még bizonytalanságok bennem, hogy jó helyre bökök-é? A szélére horgolt szegély is gázos, de csak azért, mert képtelen vagyok megszámolni a láncszemeket. Valahogy a kötés ebből a szempontból is átláthatóbb (Nekem).
Még belekaptam abba a csillagos mintába is, de a leírás negyedik sorában elvesztettem a fonalat...
Ezek az első élményeim... a kedvem töretlen, de nagyon jó volna, ha nem kellene mindent a neten keresgélnem, mert az nagyon sok időmet elvesz, meg a családom se nagyon tolerálja:-)))
Tudnátok-e ajánlani egy szép, színes, nagy fotókkal teli, papír alapú könyvet, amiből tanulhatnék???
Van ilyen forgalomban??? Vagy esetleg valakinél felesleges, eladó???
Kötöttem is. A fonal színe nagyon tetszik, elég sok benne a műszál, de finom puha tapintású. A befejezés egy kicsit kacifántosra sikeredett. A csavart mintákat egyenként egy-egy nyúlványba továbbkötöttem, ezek pöndörödtek össze... így alakult ki ez a nem szokványos szegély. Igazából ezért is kezdtem el horgolni, mert az teljesen nyilvánvaló, hogy azok a formák izgatnak, amik horgolással lényegesen egyszerűbben kialakíthatók, már csak azt kéne tudnom, hogy hogyan?
Aztán ma reggel vettem elő egy jó nagy papírlapot és felvéstem rá, az összes januárról elmaradt restanciámat, meg függőbe lévő, befejezetlen dolgaimat. A földig ér a lista:-(((
Ettől annyira kétségbeestem, meg nem tudtam eldönteni, hogy melyiknek is álljak neki, így inkább tréningeztem egyet a soron következő Alkotónapra . Hát nem egy tecnikai csoda , inkább a nyár színeit és a blúzra való rímelést élveztem:-)))
Ha valakiben kétségek merülnének fel, egy kitűzőt és egy nyakláncot lát a képeken, meg összeépítve a kettőt:-)))
Ma még ez is nagy teljesítmény volt tőlem!