2010. február 26., péntek

Színorgona

Vallomás színekről...

nekem minden szín kedves... nekem a színek maga a mindenség... a velük való operálás már-már misszió... 
Szepes Mária írja, hogy  " A színek a bűvölő szépség hordozói."
Ezért ütköztem meg a "színközhely" kifejezésen, de inkább mulatságosnak találtam, mint kiábrándítónak:-)
Minden szín jelentést hordoz, a hozzáfűződő viszonyunk is megfejtésre vár. Számomra mindegy, hogy valami divatos, trendi vagy sem... a kérdés mindig csak annyi, hogy van e dolgom vele? Nincsenek naprakész információm a divat színeiről, így azt sem tudom, hogy a rózsaszín-barna mióta, vagy mikor volt, van, lesz DIVAT?! Nekem régóta kedves. Kinyitottam a szekrényemet és a csoki-puncs ruhák láttán szép emlékek törtek elő, letűnt korszakok... Életem virága megszületése óta nem igazán öltözködöm, de előtte nagyon szívesen viseltem ezt a finoman elegáns, kicsit franciás színpárosítást. Ennyi...
A divat befolyásol ( nem mindig jó értelemben )... hallgass a belső hangodra, ösztönödre...keresd a színek harmóniáját! 


6 megjegyzés:

Csilla böködéje írta...

Colette, de szépen írtál a színekről. látszik mennyire fontosak számodra. Ami a barna -rózsaszínt illeti nagy kedvencem nekem is. érdekes, hogy a barnát kb 5-7 éve hordom. előtte túl "öreg" színnek tartottam, ma már tudom bitaság volt. Valami miatt mostanra az elsők közé lépett. Megnyugtat, pihentet. Jólesik a szememnek. Rózsaszínből a "fáradtat" szeretem:-)

Mici írta...

Én rejtőzködő típus vagyok, sosem szerettem figyelmet felhívóan öltözködni, rajtam aztán nem tobzódnak a színek. Valahogy mindig kínosan ügyeltem arra, hogy 2-3 színnél több egyszerre ne legyen rajtam. Fiatalabb koromban fekete, és acélszürke cuccokban jártam, lógó nyanyapulcsikban. Mára ez annyit finomodott, hogy a fekete megbarnult, a nyanyapulcsi test vonalát követő göncökké vált. És "vén" fejjel egyre inkább rajongok a rózsaszínért is. A zöld persze örök kedvenc marad, és talán most már ragaszkodom a színekhez magamon.

zseniko írta...

Szepes Mária nagyon tudta ezt, hiszen ő maga volt a szín! Megjelenésében, szemében, beszédében, írásaiban! A szivárvány! Bocs, hogy ilyen lelkes vagyok, de nagyon szerettem/szeretem őt!
Én is szeretek minden színt, de teljesen ellágyulok, ha például egy hegyipatakba bedőlt fatörzsön meglátom a mohát, ami semmihez sem hasonlító zöld. Először azt hittem, csak a környezet teszi, de ugyanúgy, szinte a hülyeséget súroló ideig és módon tudok bámulni egy kelmét, egy fonalat, egy gyöngyöt, ami olyan vagy majdnem olyan zöld. Persze egyébként is függő vagyok, órákig el tudom nézegetni a más színű anyagaimat is, simogatom, rakosgatom őket. De azért a zöldhöz van egészen különleges viszonyom. Sokszor gondolkodtam azon, hogy vajon a másik ember szeme ugyanazt látja-e, persze én most a szín milyenségére gondolok, vagy azt is módosítja az agyunk? Érdekes kérdések ezek...

Főkolomp írta...

Drága Colette!
Fogalmam sincs, hogy van az, hogy egymástól több száz kilóméterre, tulajdonképpen ismeretlenül, mivel még személyesen nem találkoztunk, ugyanarra gondolunk! Úgy meglepődtem a bejegyzéseden, mert tegnap többször gondoltam rád, meg a színeidre. Mikor kibontottam az ajándékodat, és megláttam a "színeidet", két dolog jutott eszembe. Az egyik, hogy milyen szép párosítás a barna-rózsaszín, magam is szeretem, és az öltözködésemben "használom" is. A másik meg az volt, hogy nemrég vettem két csodaszép szemfestéket, amiknek pont olyan a színük, mint a tulipánod. Meg te magad, legalábbis én ilyennek képzellek. Rögtön beugrott, hogy megmutatom majd neked. Erre itt a bejegyzésed!! És ez jól esett a lelkemnek!
Én most a Mary Poppins és a székely SAL-nál is ezeket a színeket kombinálom.
Jó nálad lenni!!!!

Főkolomp írta...

Ja, Szepes Máriát én is nagyon kedvelem!!
Bár mostanában ő se "trendi"....

colette írta...

Köszönöm a vallomásaitokat:-)))
Szeretem megtapasztalni itt a nagy ismeretlenbe, ha nyitom a szívem, akkor másoké, a tiétek is nyílik:-)))

Szepes Mária valóban nem trendi, hanem ÖRÖKérvényű!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Rendszeres olvasók

Számláló