2010. április 18., vasárnap

Levélváltás


Szeretném veletek megosztani ezt a levelet, amit nemrég kaptam egy hűséges vásárlómtól:

" Pár évig jártam egy hímzőszakkörbe, idős hölgyek közé. Nagyon jól éreztem magam velük, csak sajnos megszűnt a szakkör, a nénik pedig sorra mennek el, nagy-nagy szomorúságot hagyva maguk után. A legfiatalabb néni és közöttem kb. 30 év volt a távolság, és mindig elmondták, hogy végre valaki, akinek továbbadhatják, amit tudnak. Tiszta forrásból merítettek. Ahhoz képest, hogy „csak” kedvtelésből hímeztek, hihetetlen igényességgel törekedtek az elmélet és a gyakorlat pontos elsajátítására. És kicsit itt kedvetlenedtem el. Én ugyanis a gyerekeimnek hímzek, és a véget nem érő párnahaj- és terítőhímzés helyett valami használhatóbbat, kevésbé múzeumit szerettem volna készíteni. De nem változtathattam a mintán, a minta méretén, a színezésen. És akkor jöttek a Nálad, Antal Andinál és a többieknél látott munkák, ötletek. Hogy hát miért is ne változtathatnék? Ha a lányomnak úgy tetszik?
A néniknél megtanultam drukkoló kenceficét készíteni és a mintát előnyomni. Hát nekifogtam, egy komádi mintát előnyomtam, a színeket –az eredeti nyersszín helyett – a lányom választotta, neki lesz majd amolyan tornazsák-féle, amiben néptáncra viszi a próbaszoknyáját. Még épp csak elkezdtem, de varrogatás közben sokat gondolok Rátok, akik a fantáziájukkal, teremtő képzeletükkel végre irányt mutattak nekem.
 Köszönöm! "   B...



Hasonlóan érzel, mint a levél írója? 


14 megjegyzés:

Hunszil írta...

Csodaszép lett:)
Hát igen ez jó és szívet melengető:)Remélem egyre többen ismerik fel ennek a lényegét és egyre többen jönnek rá, hogy milyen gazdag a magyar motívumok világa és használják " újra hasznosítják" őket.

Barbi írta...

Csatlakozom Hunszil minden szavához! :D

Erika írta...

Dejóóó! Én is azt szeretem itt is és sok más alkotónál, hogy a régit átmentik a mába és mégis csodaszép marad... Bár mind így értékelnénk örökségünket!

Csilla böködéje írta...

Én is csatlakoznék. A minta csodálatosan szép.

Ledorka írta...

Elbűvölően szép a hímzés! :))

SDAnita írta...

Egyetertek, nagyon szep lesz !
Es meg egy aprosag : biztos, hogy az a hagyomanyorzes, ha ugyanazt "masoljuk" sok idon keresztul ? Vagy esetleg az, ha a hagyomanyos technikakat, motivumokat tovabbvisszuk ugyan, de megis sajatmagunk hozzateve, valami uj szuletik belole, abbol taplalkozva. Nagyanyaink oroksegebol meritve megteremtjuk a magunk hagyomanyait az utanunk jovoknek...

Belinda írta...

Természetesen szükség van arra, hogy a régi mintákat megőrizzük, ilyenkor ragaszkodni kell az eredetihez. De ezek a minták vajon hogy születtek volna meg, ha nem lettek volna újítók? :) Szépek a barlangfestmények, de egy idő után azért unalmassá váltak volna.:)

Annás írta...

Gyönyörű hímzés!
Én úgy gondolom, hogy mindkettőre szükség van: a változatlan mintákra és technikákra, hogy ne felejtsük el, honnan erednek és arra is, hogy új teret keressünk a hagyományos mintáknak. Az előbbi a múzeumokba, gyűjteményekbe való igazán, illetve az érdeklődőknek megtaníthatók a technikák különböző tanfolyamokon. Az utóbbi viszont szépen beépíthető a mindennapi életbe. Nem várhatjuk el a gyerekeinktől, hogy népviseletben járjanak suliba, hiszen mi sem így járunk dolgozni a hétköznapokon. Viszont egy-egy egyedi hímzett darabot szívesen veszünk fel.
Szerintem "haladni kell a korral", de nem kell hátat fordítani a hagyományoknak sem...

eszterda írta...

Nagyon szép! Újra gondolni, újra értelmezni, így élhet tovább minden kincsünk. Ha meg tudjuk őket élni a mindennapjainkban!

Főkolomp írta...

Nagyon szép lett!
Engem mindig örömmel tölt el, ha magyar motívumot látok "újrahasznosítva".
A barátnőm hívta föl a figyelmemet nemrég a jászsági mintákra. Nézzétek meg, érdemes gyönyörködni bennük:
http://www.deryne.hu/?q=node/2931

aaműhely írta...

Gyönyörű hímzés, nagyon tetszik. Igen, fontos, hogy az örökségünket megőrizzük, az is, hogy a vááltoztatás nélküli gyökereinket is mindig láthassuk. A szárnyaink ezekből a gyökerekből táplálkoznak. Nekünk magyaroknak van mihez visszanyúlnunk, van mit továbbgondolnunk, nagy-nagy öröm, hogy ezt egyre többen meg is élik. Andi

Melinda írta...

Hasonlóan érzek én is! Nem vagyok a szavak embere,de helyettem mások olyan jól megtudják fogalmazni az én érzéseimet is:DD
Ezért szeretek hozzátok "járni"!
Colett ,a kékfestős ruhavarrást nem felejtettem ám el,de sajna még várat magára:((

bruercsi írta...

Igen!!!Igen!!
Ilyen leveleket hiányoltál, ugye??!
Nagyon jó volt olvasni, a hímzése pedig gyönyörű!
Sajna nem látom rendesen, de a szárak, kacskaringók milyen öltéssel vannak hímezve? Egyszerűen szépséges!!!
Nem rég nekem is volt hasonló próbálkozásom, mármint, hogy maivá tenni egy-egy régi motívumot, élveztem nagyon és azóta más szemmel nézek a kicsit ósdinak, számomra nem-befogadható mintákra. Így ismeretlenül is üdvözlöm a levél íróját, lelki közösséget érzek vele, köszönöm neki ezt az érzést!! :)

Colette írta...

Köszönöm az értékes gondolataitokat... Bogi nevében is:-)

Rendszeres olvasók

Számláló