2009. június 5., péntek

Kurta hetecske...


Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de ha egy hét csak négy napból áll ( munkanapra gondolok ), mint jelen esetben, akkor én pénteken úgy érzem, hogy nem mentem semmire:((( Mondjuk most valószínű az az egy nap sem segített volna rajtam. Nem tétlenkedtem ám, varrtam, cseresznyelekvárt főztem, ügyeket intéztem, no meg a kis-nagy család. A házimunkával viszont úgy elmaradtam, hogy a hétvégi program már adott:(((

Más. Hogy ez a blog ne csak COLETTE táskáiról szóljon, beavatlak benneteket a titkaimba. Nem olyan nagy dolgok ezek, meg azt is szokták mondani, hogy a terveinket ne kotyogjuk ki, de most éppen megerősítést várva teszem ezt. Folyamatosan gondolkodom rajta, hogy milyen apróbb, de COLETTE-hez illő termékkel jelenjek meg ebben a virtuális üzletben, amit jelen pillanatban úgy hívnak, hogy MESKA. Csupa olyan dolog jut az eszembe, amire kedves, jó és kritikus férjem azt mondja, hogy haszontalan. Van például egy nagyon szép tükröm, aminek textil keretet varrtam. ( Holnap megmutatom!!!) Ezzel régen nagy terveim voltak, aztán soha többé nem vettem elő a témát. Most ezzel a fotótartóval vagyok ugyanígy. Férjem a fa keretet többre értékeli, így helyből leszólta amit készítettem. Ezzel úgy elvette a kedvemet, hogy a tervezett tíz helyett kettőt is alig bírtam befejezni. Nem rossz ember ám, és még az is lehet, hogy igaza van, csak én nem szeretem az effajta igazságokat.

Kedves virtuális barátnőim, tudom, hogy a papírkép már lassan olyan, mint a bakelit lemez. Mit csináljak??? Nálatok milyen keretben vannak a fotók a falon, vagy már csak a monitor háttérképeként mosolyognak rátok a szeretteitek???

Pedig a narancsosnak már a kitámasztóját is megcsináltam!

A nőcit ne nézzétek, egy háromgyerekes lestrapált anyuka, bár a képen éppen BOLDOG!

Itt pedig három táska, ami a heti bizniszt képviseli:))) A bizonyos batikolt nadrág, amiről a pünkösdi rózsás táskánál már szó esett, és amiből mégis táska lett. Köszönet Klárinak, hogy megfestette az anyagot!

"Csupa lila", amibe egy kedves blogbarátnőtől kapott lila mintás anyag is beépítésre került. Köszönöm Violini:-)))
"Lila malaclopó"- elnézét az ötlettelen elnevezésekért, de nem vagyok mindig formában:(((

Meska boltom polcán megleled őket!!!

9 megjegyzés:

Elizanikó írta...

Ilyesmi képkereteket már én is varrtam párat ajándékba. Nagyon örültek neki.

Anyáknapján a mamák tavaly ezt kapták az unokák fotóival megtöltve.

Nem is tudom miért álltam le vele, most jó , hogy újra az eszembe juttattad. Olyan gondban szoktam lenni azokkal, akinek már vittem neszesszert, pzstartót, szütyőt, .... Nem akarok ugyanazt vinni.

Nagyváradi Csilla írta...

Nem az a baj, hogy a férjednek nem tetszik, hanem az,hogy ezáltal elkedvetlenedtél! Sose tedd! Szerintem mindig lesz ember a világon, aki a textilből készült tárgyakat helyezi előtérbe! Ah, pardon, nem ember, "csak" asszony!:)

babobead írta...

Nekem nagyon tetszenek. Mi az hogy lestrapált anyuka?!Igenis nagyon jól nézel ki, és remélem azért nem csak a képen vagy boldog. A táskáid is csúcsszuperek!A férfiak sokszor akaratlanul is túl őszinték tudnak lenni, de biztos vagyok benne hogy jó szándékkal teszik. De nem házat akarsz eladni, hanem képkeretet, miért ne csinálhatnál tízet? Én egyre már biztosan vevő vagyok, és szerintem a Colette rajongóknak minden alkotásod kincset ér.

Ledorka írta...

Igenis nagyon szépek! Ne hagyd abba a keretkészítést! A világosnak az íve is gyönyörű. :)) A csupa lila táskát is öröm nézni. :)

Bea írta...

Úgy látom, hogy a férjeink kissé hasonlítanak egymásra. :)
Nekem is azt mondja a férjem, hogy "érdekes", ha valami nem kifejezetten tetszik neki, az ember-asszony kérdésen a múlt héten vesztem vele össze, amikor pedig gondban vagyok, hogy egy-egy darabot hány forintért bocsássak áruba, és megkérdezem tőle, hogy ő mennyit adna érte, azt mondja, hogy semmit. :)Mind ezek mellett szereti a munkáimat, és a jövedelmemtől eltekintve büszke is rám.
Szóval, szerintem nem kell mindenben hallgatni a férfiakra. Jó, hogy ott vannak, hogy beszélhetünk velük, de az okosak mi vagyunk. ;)
Szerintem nyugodtan csinálj apróságokat, meg mindent, amihez kedved van, mert akkor öröm a munka, ha az ember kipróbál dolgokat, csak úgy.

Barbi írta...

Remek ötlet a képkeret! És olyan szépek, colettesek! :)))
A batikolt táska!!!!! Álmaim netovábbja a kis dombocskával, virággal a tetején! :D

Colette írta...

Tudtam, hogy segíteni fogtok a mérleg nyelvét átbillenteni bennem:))) Köszönöm!!!
Ahogy ígértem mutatom a tükröt, amit az Ezüst-völgyi vásárra készítettem kb.10 évvel ezelőtt. Ebbe nézhette meg magát, aki kalapot próbált nálunk:)))

Dia írta...

Nekem is nagyon tetszenek ezek a képkeretek. Én mai napig előhivatom a fényképeket, de "csak úgy" vannak a bárszekrényben. Ez nagyon jó ötlet, hogy feldobjam őket. Köszönöm, hogy megmutattad őket.

Zelnice írta...

Biztos van, aki szereti a textilkeretet.Én pont azért részesítem előnyben a fát, mert ez túl szép, és elvonja a figyelmet a képről.A tükörkeret viszont remek!

Rendszeres olvasók

Számláló