2010. január 5., kedd

Lassú visszatérés az internet világába:-)))

A boldog semmittevésből, az ünnep kényeztetéséből lassú a visszatérés...


Annyi minden történt, és naponta több bejegyzést megírtam fejben, aztán valahogy nem vitt rá a lélek, hogy odaüljek a számítógép elé.
Összefoglalva advent idejét  és a szeretettel teljes ünnepnapokat... minden terv szerint zajlott. Szerencsésen túljutva a karácsonyi menüsoron, a több kiló aprósüti sütésén és befalásán, a szilveszteri bólén és a másnapi fejfájáson... még vannak világos gondolataim:-))) A boldogságos napok történései azon kívül, hogy kockásra pihentem magam egy mély materiális szintre húztak. Lehet, hogy most megköveztek, vagy csak azt mondjátok rólam, hogy nem tudom élvezni az életet, de a tevékeny hétköznapokat jobban szeretem... hozzáteszem ez abból fakad, hogy azt csinálom, amit szeretek. A minap "azuram" éppen azzal heccelt, hogy hány hónapot is dolgoztam életemben alkalmazottként!!?? Mire én:- Tudod, hogy hármat,... igazából kettőt, mert a harmadik hónapban már ő hordta helyettem reggelente a Kisalföldet ( helyi napilap ), mert a kínzó reggeli hányingerek miatt nem tudtam a munkát ellátni, táppénzre pedig még nem mehettem. Bizonyára kitaláljátok, hogy Bálint fiammal voltam várandós, a munka pedig a Magyar Postánál újságkézbesítői állás volt. Ez van, úgy tűnik, hogy nem egy alkalmazotti létre születtem... és ugyan hivatalosan már nem vagyok senki munkáltatója - APEH-osok most fej elfordít, szem becsuk-, de a munkatársaimmal hosszú éveken dolgoztam , szerintem jó hangulatban, kisebb surlódásoktól eltekintve. Ezzel most nem azt akarom mondani, hogy főnöknek jó vagyok, de mindenesetre ezt a posztot testhezállóbnak érzem.

A munkáimat egy héttel karácsony előtt befejeztem, -utólag azt hiszem, ez volt az idei karácsony sikerének titka-,
így  maradt időm sajátkészítésű ajándékokra. A sütiket időben elkezdtem sütni,  rengeteg lett belőle, de a minap Bálint fiam megjegyezte, hogy jövőre még egy kicsivel többet is készíthetnék, mert elfogyott mind egy szálig. Kamaszodnak a fiúk, a minőségről a mennyiségre kezd áthelyeződni a hangsúly:-)))
Persze nem csak ők szeretik a finomságokat, hanem sajna én is. Éppen most olvastam valakitől, hogy az tud igazán jól sütni-főzni, aki szeret enni! Átéreztem a mondás igazságtartalmát, meg a szobamérleg is megmutatta:-)))
Így aztán az újévi fogadalmaim egyike az volt - azt hiszem ez publikus -, hogy csak nagyon kivételes esetben engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy nem megyek el a szokásos kilométereim nyargalászására.
Akinek nincsenek súlyproblémái, azoknak is kiváló stresszoldó, depresszió elleni elfoglaltság, amellett, hogy az egész testet megmozgatja.
A karácsonyi menü is nagyon kiválóra sikerült, de ennek részleteitől most megkíméllek benneteket.
A karácsonyfánk  újrahasznosítós volt. Ezt értsd úgy, hogy kb. tíz évvel ezelőtt gyökeres fenyőként díszelgett karácsonykor a szobánkban, aztán a kertbe ültettük. Hatalmas ezüstfenyő lett belőle, de a melléültetett selyemfenyő erősebbnek bizonyult ( legalább 7-8 m magasra nőt néhány év alatt),  így az ezüstfenyőre esett a válaszásunk, hogy kivesszük. Ismét karácsonyfa lett belőle... néhány hét múlva pedig tüzifa:-(((
Még egy érdekesség, és ha valaki látott már ilyet valahol, akkor ne tartsa magába. Nálunk a karácsonyfa lóg, a mennyezetre felfúrt kampóhoz van rögzítve. Sajna nem a mestergerendába, hanem a VB. gerendás, kefnis, födémbe fúrva... de lóg. Amióta Misi megszületett, nagyon hálás vagyok az uramnak eme találmányáért, mert a gyerek nem tudja magára rántani a feldiszített fenyőt:-)))




Ajándékok is voltak... a legkedvesebbek a gyerekek készítette, aztán a bloggerbarátnők gyönyörűségei, és végül, de nem utolsó sorban a Karácsonyi huzogatós játék meglepetés doboza, amiből szenteste egy angyalka repült ki, egy lila nyaklánccal a kezében. Látom, a blogomból mindenki számára világos, hogy én és a lila szín mély szimbiózist alkotunk:-))) És, hogy kitől jött az ajándék, az legyen ma még titok, hogy holnap is legyen miről írnom.



Posted by Picasa

7 megjegyzés:

BCili írta...

Nem tartom magamba, Apukámnál volt lógó karácsonyfa '89 karácsonyán, mikor az öcsém született. Bevallom én se láttam azon kívül másnál, és azóta ők is leszoktak már róla, ezért jó volt látni a fátokat! A pihenés után eredményes, boldog új évet kívánok neked!

Hajnoca írta...

Én nem lógós karácsonyfát láttam, hanem fejre állítottat a Bauhausban. a csúcsa volt lent és tényleg lógtak róla a díszek. Érdekes látvány volt.

csutkailda írta...

Nálunk is ilyen formában van rögzítve a karácsonyfa./ Talán a blogomban lévő képen látszik is/
Nagymamám, s az ősök hagyományát őrizve. :))))

Zsófi írta...

Nálunk ugyan nem lóg, de ki van kötözve. Damillal.
Mióta az egyik Karácsonyunkon arra ébredtünk, hogy a Karácsonyfánkat felborította a macska...

KisMesterek írta...

Nekünk is újrahasznosított ezüstfenyőn volt, sok-sok km-t tette meg élete során. Egyszer megvettük cserépben két éve, akkor alig 1 méter volt és Szentendrén díszített. Leköltöztettük 120 km-rel arrébb, mert ott volt terület a kiültetéséhez. Most kb. két méteres, de elnyomják a többiek, így idén kivettük, bevittük, de még mindig földlabdásan. Az ünnepek után odaadtuk a falunak és a strand mellett került kiültetésre. Reméljük ismét megered és most már nyugodt szemlélődés vár rá.

Colette írta...

BCili: köszönöm szépen. neked is minden jót kívánok az új esztendőre:-)))

Hajnoca: hát, megleptél... utánanéztem... meg egy picit kiakadtam, de túl fogom élni ezt az ökörséget is:-(((

csutkailda: még jó, hogy nem fejjel lefelé:-)))

Rózsaszín pöttyök: nem árt az óvatosság, ha gyerek vagy háziállat van a háznál:-)))

Krisztallit: hasonló fenyőtörténet, csak a miénket már nem lehetett gyökeresen kivenni:-(((

Zsófi írta...

Egyébként az Anyukám rendszeresen újrahasznosítja a fenyőjét. Földlabdásan vettük két éve (ajándékba), beültettük egy neki való cserépbe, majd tavaly egy nagyobba átültette. Egész évben abban van, csak nyáron cserepestül a földbe ülteti. Míg nem fagy addig kiveszi, és a hideg, fűtetlen és elég sötét lépcsőházban van karácsonyig, aztán a végén ismét kikerül a lépcsőházba, majd tavasszal újra a földbe.

Ezüstfenyő, ami viszonylag igénytelen fajta.

Rendszeres olvasók

Számláló