2010. május 17., hétfő

Az érzékfeletti érzékelés

"Aki a személye mögötti végtelen áramlatokhoz hatol, lassanként észreveszi, hogy testi érzékszervei sajátságos módon megoldódnak. Akire szemeddel, füleddel, vagy bárhogy ráfigyelsz, annak alkata és jelen-állapota szinte tükröződik benned, s a futó, vagy tartós jelenségeké is.Ha valakivel beszélsz, nem csak a szavait fogod fel, hanem azt is, mi lényéből árad; s azt hiszik, hogy gondolatolvasó vagy. És mindaz, ami benned így tükröződik, mintha szines volna; nemcsak a szemed lát színeket, de egy belső, rejtett szemed is.
  Az élettelen tárgyak lelke sötétlila, a növényeké zöld, az állatoké sötétsárga, barna, vörhenyes. Az eltompultság barna, a lelki gazdagság a szürkének élénk világos színekbe játszása. A mozgékony lelkek színe halványabb, tagozottabb, változóbb, a nehézkes lelkeké sötétebb, egybemosódóbb, állandóbb. A gyermeklélek alapszíne, mint a fénylő gyöngyház; a férfié hideg szürkéskék, mely többnyire megsötétül, megfakul, elbarnul, elvörösödik; a nőé lilás-piros és ez legtöbbször igen korán elhajlik a hervadt szirom színe felé. Az a kevés ember, aki úgy öregszik, hogy vénsége nemes kiszáradás, nem pedig kényszerű elfakulás: csupa érces szín, ezüst, bronz, arany.
  A lelki színes-érzékelés tulajdonképpen akárkinél megvan, csak nem mindenki ügyel rá és nem mindenki fejleszti magában. A fellobbanó haragot az ember vörösnek érzi, a tehetetlen dühöt méregzöldnek és élénk citromsárgának, az ábrándozást lilának és rózsaszínnek, a széles jókedvet pirosnak, a csöndes derűt fém-fényűnek, az unatkozást fakószürkének, a bánatot sötétkéknek, a reménytelenséget feketének."

                                                                                         /Weöres Sándor: A teljesség felé/

6 megjegyzés:

L.Julcsi írta...

Nagyon szép...

LARION írta...

....Köszi, Colette.......ez is jól esett...minden jól esik, ami Weöres Sándorból jön.....és minden jól esik ezer éve , amely belehúz a lélek csodás mélységeibe.......
Látom Te is többet mocorogsz ebben a világban is, és valóban igaz, hogy a halacskáknak több dolga lesz mostanság az ezotéria izgalmas területén....... nem véletlenül kaptuk azt az érzékenységet, mellyel kinyílhat oly sokféle kapu , melyet lehet más típus kevésbé érzékel, vagy nem is akar...... és az sem baj.......

Colette írta...

Nekem amolyan biblia féle ez a könyv...mindig megkeresem azt a részt, ami az aznapi történéseimmel kapcsolatos... aztán este gondolkodom rajta egy picit:-)

Shushanna írta...

Ajjajj! Ma én élénk sárgát készítettem.:)

Réges-régen az egyik szakdolgozatomat a színek kommunkiációjáról írtam. Szégyen és gyalázat, hogy nem szerepelt benne egy ilyen értékes idézet...

Néha elképzellek, amikor elgondolkodsz ilyeneken...olyan kíváncsi vagyok már a hangod "színére" is.:)

Colette írta...

A hangom színe?! Talán egy csokibarna vagy inkább négerbarna?:-) De a heves kézmozdulataimmal együtt az igazi... nagyon tüzesen tudok kommunikálni... hát még, ha a kardom is kirántom:-))) De ez nem egyenlő az agresszivitással, csak amolyan olaszos temperamentum:-))))

zseniko írta...

Érdekes, még nem hallottalak élőben beszélni, de én is hozzád, a hangodhoz a barnát képzeltem. Nekem a barna a melegséget, a nyugodt elfogadást, az otthont, a biztonságot jelenti. A barna összefog, hátteret ad, biztonságot, nyugalmat. Nekem legalábbis ez az érzésem a barnával kapcsolatban. A harmóniára törekvés a temperamentum mellett. Barnán narancs, nap és vörös rátét. Most ezek jutottak erről eszembe.

Rendszeres olvasók

Számláló