2009. augusztus 10., hétfő

Árnyékon innen és selyemhullámon túl...

Fényes árnyéklét

Egy ember elindult világot látni. Már jó ideje vándorolt, sok helyütt megfordult, amikor rádöbbent, hogy elege lett az utazásból. Fáradtan pihent meg egy mezei úton. Lógó orral bámult maga elé, amikor megállt előtte egy másik vándor, s megkérdezte, mi a baj. Ő pedig elmondta, hogy nincs kedve már utazgatni. Magány kínozza. " Meséld el nekem, mit csináltál tegnap!" -kérdezte a másik. " Ugyanaz történt tegnap is, mint már hónapok óta. Fölébredtem, vándoroltam, láttam egy-két falut meg sok-sok mezőt, amikor meg rám esteledett, egy szalmakazalban hajtottam álomra a fejem." " Aki tegnap voltál, az már egy másik ember: múltbéli éned - felelte a társa. - Ha akarod, felülről nézheted őt. E magasságból messzire látsz, így fonod életté napjaid, miközben milliónyi múltbéli társad önmagaddá egyesíted. Csak akkor maradsz egyedül, ha elfelejted, megtagadod vagy meggyalázod tegnapi éned."

Somogyi Réka selyemképének részlete, Zalai Károly meséjével.


Ha elnyerte a tetszésed, ajánlom a következő oldalt: http://www.somogyireka.hu/

4 megjegyzés:

Szera írta...

Én már régóta ismerem - személyesen is -, amikor először láttam a munkáit, teljesen elvarázsolódtam és valami furcsa közösséget éreztem a munkáival... :)

Barbi írta...

Csodálatos oldal! Köszönöm! :D

Cila Zzy írta...

Colette, köszönöm!

Colette írta...

Szera: Nekem sem volt ismeretlen, de valahogy amikor a könyvesboltban, kezemben a Árapály-Tengermadár könyvvel, olvasva a "meséket" mellé, nagyobb volt a hatás...hát csak akkora, hogy meg kellett vennem:-)))

Lányok, amellett, hogy a Mindenség van elrejtve a képekben, a színek tanulmányozására ajánlom sok szeretettel:-)))

Rendszeres olvasók

Számláló