Tegnap az utolsó este kilökődéseivel kezdtem,
akkor most már haladjunk visszafelé az időben.
Volt egy dédelgetett ötlet a fejemben,
hogy akivel csak tudok, kezdeményezek egy közös alkotást.
Valami nagyon inspirálót vélek felfedezni ebben a közös munkában,
de mivel még nem sokszor volt benne részem, nehéz szavakba önteni.
Míg az asztal egyik sarkán folyt Móninak a "fergeteges stand by comedy előadása",
( ezt a kifejezést Anditól csentem, mert annyira frappáns,
csak éppen azt sajnálom, hogy nem hallhattátok élőben)
addig az asztalon hentergő kockás maradékokból komponálni kezdtünk.
( ezt a kifejezést Anditól csentem, mert annyira frappáns,
csak éppen azt sajnálom, hogy nem hallhattátok élőben)
addig az asztalon hentergő kockás maradékokból komponálni kezdtünk.
Lépésről lépésre alakult a képecske.
Hol az egyikünk, hol a másikunk tett hozzá valamit,
közben pedig folyamatosan megvitattuk,
melyikünk mit lát benne.
Míg mindezzel molyoltunk zengtek a
népdalok egymás után.
...Este jő szürkül bé,
tűzhelyeket seperj bé,
mert nem tudod ki jön bé,
milyen legény döndül bé...
Fonó hangulatom támadt.
Visszapörgettük az idő kerekét.
Mindehhez kellett egy hely,
nyitott emberek,
egy kis vörös nedü.
Valóban sajnálhatod, hogy nem voltál itt, de van egy jó hírem:
jövőre ugyanitt!
Kisnyalka-major
2011.július 25-31-ig.
Írd be a naptáradba!
Már most lehet rá jelentkezni.
2 megjegyzés:
...és nagyon könnyed volt az alkotás folyamata. Sikerült az áramlatokkal eggyütt mozdulni. jó volt készíteni...:)
Nekem is a lazaság jön le róla... lehet, hogy az a pár korty jó bor, és a népdalok a fülünkben ennyit jelent?
Megjegyzés küldése